Utazás Varanasiba

Eredetileg január 23-27. között akartuk megejteni az utazást Varanasiba, ahol a Gangesz van. Varanasi főleg erről híres, a gátjairól és persze a templomokról. Mindenképpen akkor akartam menni, amikor több szünetünk van, ugyanis a vonatút csupán "csak" 17 óra 1 útra. 

Meg kell jegyeznem, hogy a vonatfoglalás kész katasztrófa. 2 lehetőség van: az internet, ahol elég időben kell lefoglalni a jegyet, különben várólistás leszel. A másik pedig, hogy személyesen bekullogsz a vasútállomásra, és ott veszel jegyet. Az internetes variációval akartunk próbálkozni, ugyanis az állomásos jegyvétel nem keltett bennem pozitív érzéseket, amikor legutóbb akartam jegyet foglalni. Ki is néztük a jegyeinket, január 24. és január 26. A visszafele utat le is foglaltuk, ki is fizettük Swati segítségével. Viktoria orosz kártyájával akartuk megvenni a jegyeket, de nem engedte a rendszer a külföldi bankkártyákat használni, csak az indiaiakat. Viszont Swatinak meg nem volt elég pénze a kártyán, ezért csak 1 jegyet tudtunk megvenni. Megbeszéltük vele, hogy lefoglaljuk a drágább jegyet, az odafele jegyet meg megvetetjük 1 emberkével, akinek az a dolga, hogy utolsó pillanatban képes legyen helyet szerezni a vonatra. Swati 100%-ra mondta, hogy meglesz a jegyünk tőle, ne aggódjunk, de aztán végülis az a 100% mégsem volt teljesen 100%, ugyanis az emberünk nem tudta megszerezni a jegyeket. Dög ideg voltam, ugyanis a hotel már le volt foglalva, visszamondani meg már nem lehetett. Ezért munka közepén eljöttünk az irodából és elmentünk a legközelebbi jegyvételi irodába, ahol közölték velünk, hogy minden jegy elkelt, ezért csak várólistára tudnak feltenni. Csütörtöki nap volt, és szombat reggel volt az indulásunk. Na mindegy, megpróbáltuk egy olyan vonatra foglalni a dolgokat, ahol 5-6.-ak voltunk a várólistán. Izgultunk rendesen, hogy vajon felférünk-e a vonatra. Többen mondták, hogy a legtöbb visszamondás az utolsó 24 órában van, úgyhogy fel fogunk jutni a vonatra. Végülis szombaton éjfél után valamennyivel jött az SMS, hogy megvan a helyünk a vonatra. 

De miért is ne, a dolgok nem voltak teljesen rendben, ugyanis eléggé lebetegedtem. Előtte hétvégén máshol tartózkodtam, ahol a hely kicsit eléggé hideg volt, valamint sokat is riksáztunk, ezért nagyon gyanakodtam arra, hogy felfáztam. Csütörtök délutánra-péntekre úgy belázasodtam, hogy nem bírtam mozdulni sem, és iszonyatos fájdalmaim voltak, főleg a hátam környékén. Ezért nagyon úgy nézett ki, hogy az utazásnak lőttek, de végül szombat reggelre jobban lettem, ezért úgy döntöttünk, hogy megyünk. Mire beértünk Delhibe, éreztem, hogy azért nem teljesen vagyok rendben, ezért, amikor felszálltunk a vonatra, kb. az volt az első, hogy lefeküdtem. Amúgy tök menők a vonatok. Na jó, annyira ne gondoljatok túl jóra :D:D Több osztály van, a legalacsonyabb osztály a sleeper, ahova a szegény népség tömörül és csak be vannak hányva az ágyak. Itt ugyanis mindenkinek ágy jut és nem ülés. Bár, ahogy hallottam, vannak vonatok, ahol ülések vannak, egymás fölött akár 3 is. Na azt azért megnézném. Aztán van 1 olyan osztály, ahol van légkondi, normálisabbak a körülmények, és csak 4 ágy van összerakva (mármint 2 emeletes ágy). Aztán volt a mi osztályunk, ami ugyanerről szólt, csak voltak függönyök a kabinoknál. 

És van az első osztály, amit nem tudok, hogy hogy néz ki. Adtak takarót is, párnát is, bár az ágy nem volt a legkényelmesebb. De azért lehetett aludni. Varanasiba 1 óra késéssel értünk oda. 

A hotel gondoskodott a pick up-ról, úgyhogy szerencsére hajnali 5kor nem nekünk kellett kikeresgélnünk, hogy hogyan juthatunk el a szállásra. A riksás már várt minket a peronon, úgyhogy le sem szálltunk a vonatról, de már kiszúrt bennünket, hogy menjünk vele. A hotelbe érve pedig 1 kedves emberrel találkoztunk, a hotel tulajdonosával. Mondta, hogy elmehetünk szervezett utakra, ami 750 volt egy emberre 1 napra, de abban nagyon sok dolog benne volt. Jómagam annyira nem örültem az árnak, de végülis így legalább nem kellett foglalkozni az alkudozással, nem tévedtünk el, és társai. 

Volt 1 külön riksásunk, aki vitt minket mindenfele, elmondta, hogy mi micsoda, és mindenre mondott valami történetet. Nagyon sok templomba elvitt, voltunk hindu templomokban, buddhista templomokban is... a végére eléggé meguntuk, hogy mindenhol ugyanazokat látjuk. Meg voltunk a majmok templomában, ami szintén 1 hindu templom, de tele van majmokkal, akik szabadon futkorászhattak az emberek között. Vagyis az emberek járkálhattak a majmok között, hogy javítsam a dolgot :D Na az egy élményvolt, és nekem az tetszett a legjobban a templomok közül - pedig aztán először nem terveztem, hogy meg kellene néznünk. Este pedig a Gangeszhez mentünk csónakázni. Varanasinak 35 gátja van, de nem néztük meg az összeset, csak a fontosabbakat. Egészen a Manikharnika gátig mentünk el, ahol a halottakat égetik el.

Nem nagyon akartam, hogy közelebb menjünk, de Viktoria mindenképpen látni akarta közelebbről, úgyhogy nem volt más választásom :D De semmi durvát nem láttam szerencsére. Visszafele pedig megálltunk a fő gátnál, ahol éppen valami szertartás volt (naponta tartanak ott valami szertartást), és néztük valamennyi ideig. Amúgy a Gangesz nem is tűnt olyan koszosnak, mint ahogy elképzeltem.. na jó, a partnál látni, hogy mennyi kosz van benne, de pár méterrel beljebb semmi probléma nincs vele. Miamiban az óceán koszosabbnak tűnt :D 

1 napos városnézés után másnap már indultunk is vissza Delhibe. Jó volt Varanasi, csak azért nem volt túl kellemes több időt eltölteni a vonaton, mint amennyit Varanasiban voltunk :D Ja, és sokan mondták, hogy Varanasi iszonyatosan koszos hely - annyira szerintem nem vészes, Noida, ahol vagyok sokkal koszosabb...